ius gentium (lat.): az ókori rómaiaknál nemzetközi jog, azon íratlan törvények összessége, melyek a a rómaiaknak egymásközti és idegenekkel való gazdasági vagy politikai kapcsolatai folytán az egyes népek polgárjogából és a természetjogból fejlődtek ki. **
Pecz I/2:1034.
A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.